2013. február 13., szerda

Végrendelet

A minap kiírta a Facebook egy számomra nagyon kedves kollégám születésnapját. Kedves dolog tőle, bár ezesetben visszanyalt a fagyi. A srác ugyanis pár hónapja elhunyt. Mégis sorra kapta a szülinapi üzeneteket. Erről az jutott eszembe, hogy itt az ideje megírnom a saját virtuális végrendeletem.


1. Halálom esetén kérem törölni a Facebook profilom. Ezügyben Albert Fruzsit kell noszogatni, aki ismeri a jelszavam. Ugyanígy kéne eljárni DepiAnyuval. Vagy elbánni? HepiAnyu maradhat, hiszen Bencének lesz emlék.

2. Aki virtuálisan üzenne nekem YouTube videoval, kedves idézetekkel vagy akár csak egy frappáns mondattal, kérem, tegye meg ezt gondolatban, és én veszem odafönn az "adást".

3. Ha visszajönnék kísérteni, (bár nem tervezem) kéretik szellemírtót hivatni. Bár elég egy szál meggyújtott gyertya, és egy csöndes "Fruzsi, menj utadra!" mantra elmormogása.

4. Azokra, akiket megbántottam, hagyok egy "Kérlek, bocsáss meg, nem volt szándékos/hülye voltam/éretlen voltam." mondatot őszinte megbánás mellett. (A megfelelő befejezést kéretik kiválasztani.) Sajnálom, hogy személyesen nem tudtam tőlük bocsánatot kérni.

5. Azokra, akik szerettek, hagyok egy oltári (ééééééééérted) nagy bulit, amit majd remélem, valaki megrendez nekem. Belépés hófehérben. Oltár kihelyezése tilos. Könnycseppek hullatása csak egy feles lehúzása miatt megengedett. A buli egyetlen témája: Mekkora hülye volt ez a Fruzsi! Anekdotázni kizárólag ebben a témakörben megengedett. Az alap, hogy a bulin "az úri közönség táncol". Lehetőleg asztalon.

6. Bencének - ha még nem tudatosulna addig benne - kérem megmondani, hogy az anyukája nagyon szereti és vele van élete végéig. (Fruzsikám ezt tudja, úgyhogy neki nem kell mondani.)

Asszem, ennyi. Az anyagiakról majd én gondoskodom. Ha addig meg nem halok. :)
És bár ez egy mindannak, amit eddig írtam ellentmondó, szomorú videó, mégis ideillik. Emiatt szerettem meg a Magna Cum Laudet.




1 megjegyzés: